A l�tv�nyos, verhet� akad�lyokkal meg�p�tett p�ly�n lebonyol�tott d�jugrat�s alapelvei a tereplovagl�sra (illetve vad�sz-lovagl�sra) vezethet�k vissza. A XIX. sz�zadban Nyugat-Eur�pa el�kel� k�reiben a l�h�ton kutyafalk�val �z�tt vad�szat igen nagy n�pszer�s�gnek �rvendett. A vad�szatok alkalm�val sokszor kellett term�szetes akad�lyokat �tugratni, �gy egyre fontosabb lett, hogy a lovak �s a lovasok baleset n�lk�l tudj�k az akad�lyokat lek�zdeni. A lovak k�pess�geinek elb�r�l�s�nak �s a lovasok megfelel� kik�pz�s�nek ig�nye hozta l�tre ezt a sportot. Az ugr�s jellegzetes st�lusa azonban csak a XIX. �s XX. sz�zadok fordul�j�n alakult ki. Az els� magasugr� �s t�volugr� lovas versenyt 1864-ben rendezt�k �rorsz�gban, Dublinban, kifejezetten vad�szlovak kipr�b�l�sa c�lj�b�l, az els� igazi d�jugrat� verseny 1866-ban volt Franciaorsz�gban. A XIX. sz�zadi verseny sok mindenben k�l�nb�z�tt a mait�l. A d�jugrat�s az olimpi�kon is szerepl� sport. Ebben egyenk�nt versenyeznek a lovasok, a p�ly�n egyszerre csak egy lovas lovagol, vagyis a versenyszab�lyok el��r�sainak megfelel�en fel�ll�tott akad�lyokat ugratja. A megm�rettet�s pontoz�ssal t�rt�nik, akad�lyok leve- r�s��rt, ellenszeg�l�s�rt, l�r�l val� lees�s�rt, kit�r�s�rt hibapontokat kap a lovas, amely belesz�m�t a teljes�tm�ny�be. A versenyeket egy b�r�i test�let fel�gyeli. A dijugrat�versenyek �ltal�ban �sszevet�sseI z�rulnak, amikor ak�r az eredeti, ak�r egy megv�ltoztatott p�lyavonalon kevesebb ugr�st kell min�l kevesebb hib�val �s min�l r�videbb id� alatt megtenni a lovasoknak.