Szerkeszt�s P�l�p�ni Marmagass�ga: 155 cm k�r�l A p�l�p�ni nem tekinthet� fajt�nak, mivel t�pusa a helyi fajt�khoz igazodik. Nyugat-Eur�p�ban �s Indi�ban kism�ret� teliv�reket, vagy teliv�rezett egyedeket haszn�ltak a honos p�nifajt�k jav�t�s�ra. Minden sz�n megengedett, l�nyeg a k�nny� lovagolhat�s�g, a gyors �s �rz�keny reag�l�s, a kitart�s, a vill�mgyors fordul�s. Robban�kony term�szet, de ennek ellen�re kiv�l�an kezelhet�. A p�l� az egyik legr�gebbi �s legismertebb lovasj�t�k a vil�gon. A nom�d n�pek k�r�ben a j�t�k sokf�le v�ltozata n�pszer�, de a jelenleg vil�gszerte j�tszott v�ltozat indiai eredet�. Az ott szolg�latot teljes�t� brit katon�knak megtetszett a sport, �gy 1859-ben Eur�p�ban meg is alakult meg az els� p�l� klub. A britek elkezdtek az �j j�t�khoz alkalmas lovakat kialak�tani a helyi fajt�kb�l. Kezdetben a p�ni nem volt magasabb 147 cm-n�l, de m�ra m�r 152-160 cm, vagyis norm�l m�ret� l� lett. A p�l�p�ni kialakul�s�ban nagy szerepet j�tszott a dartmoor, a new forest �s a connemara.