Manaps�g nagy divat a western lovagl�s a vil�g minden t�j�n. Jogosan mer�l fel a k�rd�s, hogy hol lehet ezt a st�lust megn�zni, kipr�b�lni, �s esetleg megtanulni. Nem kell r�gt�n az USA-ba rep�lni Eur�p�ban, ezen bel�l m�r Magyarorsz�gon is van western ist�ll�-lovasudvar, amely minden koroszt�lynak k�n�l programot, nemcsak western l�fajt�kkal, hanem p�ld�ul arabokkal vagy andal�zokkal, netal�n magyar f�lv�rekkel. T�rt�net: A n�ptelen amerikai kontinens l�tsz�lag v�gtelen t�vols�gait csup�n lovakkal lehetett legy�zni. A lovakkal egy�tt a spanyol lovagl�si szok�sok is tov�bb �ltek a megh�d�tott ter�leteken. A kaliforniai zabla �s a western nyereg a spanyol nyergekb�l �s zabl�kb�l alakult ki. A lovak zabla n�lk�li kant�rzattal t�rt�n� belovagl�sa a hackamore lovagl�s m�v�szet�ig vezetett. A texasi nagy szarvasmarha csord�kat az USA keleti feldolgoz� �zemeihez l�bon terelt�k. Mintegy harminc �vig ezek a nagyszab�s� j�sz�gterel�sek (trail) j�tszottak szerepet a western lovagl�s gyakorlati kifejl�d�s�ben. Az Egyes�lt �llamok d�l-nyugati r�szein - spanyol - mexik�i lovagl�si m�d alakult ki, kev�s angol befoly�ssal. A texasi st�lust, mely kev�sb� eleg�ns, k�ltekez� �s pomp�zatos, �mde c�ltudatosabb, �s speci�lisan a marh�kkal val� �s k�r�l�tt�k ad�d� munk�k elv�gz�s�re dolgozt�k ki. A kaliforniai st�lus az �ltal�ban nagy, szabad ter�leteken dolgoz� hidalg�k �s vaquer�k lovagl�si m�dja. Spanyolorsz�gban a vaquer�k el�dei bikaviadalon szerepl�, valamint harci lovakat k�peztek ki. Ezekb�l a lovastechnik�kb�l haszn�lhat� form�ban az �sszes olyan mozg�si man�vert �tvett�k, amelyet a vaquero alkalmazni tudott a csorda k�r�li munk�k sor�n. Ezek a megfordul�sok, kem�ny �s gyors meg�ll�sok, h�ts� l�bon t�rt�n� fordul�sok, valamint hossz� sliding stoppok. A lovas kiz�r�lag tests�ly seg�ts�ggel ir�ny�t. A laza kant�r az, ami jelez a l�nak. Csup�n a l� nyak�nak tetsz�leges oldal�n elhelyezett sz�r k�zvet�t jelz�st. Ugyanez �rv�nyes a lovas combjaira is. Az egykezes sz�rhaszn�lat teljes m�rt�kben egy�ttm�k�d� lovat k�vetel meg. A kaliforniai st�lus mellett az �szak-amerikaiakn�l kialakult egyfajta lovagl� st�lus, mely ugyan szint�n a spanyol lovagl�si m�don alapult, �m m�gis alkalmazkodnia kellett a marhahajt�s gyakorlati szok�saihoz. Ez a texasi st�lus. A marhahajt�sok sz�m�ra sz�ks�ges lovakat "vadl� vad�szok", bronco busterek fogt�k be. Egy cow-pony akkor sz�m�tott "belovagoltnak", mihelyt m�r embert t�rt meg a h�t�n, s ir�ny�tani lehetett. A texasiak egykor f�lvad bronc�it - a legt�bb nem volt 140 centim�tern�l nagyobb - clydesdale-lel, vagy percheronnal keresztezt�k. Az ebb�l kialakult neh�ztest� munkal�t�pusb�l lett az angol teliv�r hozz�ad�s�val a k�zismert american quarter horse. �sszefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kaliforniai vaquero a hagyom�nyt k�vetve �s meggy�z�d�sb�l volt lovas. A texasi farmlovast, eredetileg id�nymunk�st a sors hirtelen lovass� v�ltoztatta. N�la a marh�k �rz�s�nek kellett az el�t�rben �llni, a lovak csup�n eszk�z�k voltak a c�l el�r�s�hez. Szem�lyes boldogul�suk lovuk k�pess�geit�l f�gg�tt. A vadnyugati lovagl�s kezdeteit is itt fedezhetj�k fel. St�lus: Amikor megn�tt az ig�ny a szabadid�s lovagl�s ir�nt, k�zenfekv� volt, hogy a vaquer�k rendszer�t vett�k �t, �s a rendelkez�sre �ll� l�fajta az american quarter horse lett. Az egyes feladatok kem�ny szab�lyai, valamint a hagyom�nyoknak megfelel� ruh�zat �s felszerel�s kiemelik ezt a sport�gat. Mindent egybev�ve a vadnyugati lovagl�s egyes �gai �ppolyan alappal rendelkeznek, mint a mifel�nk elterjedtebb angol lovagl�si szok�s. Ahogy a d�jlovas fekete frakkban �s cilinderben mutatja be programj�t, ugyan�gy hagyom�nyos a western lovagl�sban a nagy sarkanty�s western csizma, a western ing, a hossz� egyenes szab�s� nadr�g ( farmer ), a b�rb�l k�sz�lt chaps �s a western kalap. A western m�don lovagolt l�val szemben t�masztott k�vetelm�nyek meg�t�l�sekor jelent�s k�l�nbs�g az "angol st�lus" szerint lovagolt l�val szemben az a t�ny is, hogy a lovat reakci�k�pess�ge egyenes k�vetkezm�nyek�pp az ember f�l� helyezik, �s ennek k�vetkezt�ben alakulhatott csak ki a szabad kant�r fogalma. Am�g a laza kant�rt nem cser�lik �ssze az eldobott kant�rral, a l� jelezni fog. Am�g minden rendben van, addig a l� sem j�rm�dj�n, sem temp�j�n nem fog v�ltoztatni. Ehhez a parancs mindig a kant�rt�l indul ki, �pp ez�rt a laza kant�r az, ami �bren tartja a l� figyelm�t. A l� mindig a nyaka mindenkori oldal�n l�v� kant�rra, valamint ugyanezen oldal� combnak enged. S�ly seg�ts�ggel az un. testbesz�ddel cs�kkentj�k, vagy n�velj�k a temp�t. A "sliding stop" amikor a l� k�sleltetve �ll meg igen magas temp�j� galoppb�l csup�n csak a bemutat� show egyik akci�ja. A sliding stop a marh�kkal val� munk�ban haszn�lhatatlan, m�gis ezekb�l a munk�kb�l alakult ki, mert a lassz� eldob�s�nak pillanat�ban a l�nak hirtelen meg kellett �llnia, �s feszesen tartania az �llatra dobott lassz�t, am�g a lovasa az �llathoz �rt. A western st�lust az�rt "tal�lt�k fel", hogy kis f�radts�ggal �s er�vel min�l nagyobb t�vols�got tegyenek meg. Egy western l�nak, amellyel egyszer�en csak poroszk�lnak a terepen, ak�r napi 8-15 �r�t kell mennie l�p�sben, an�lk�l, hogy komolyabban elf�radna. A western lovagl�snak van egy l�nyeges el�nye a kezd�k sz�m�ra: a western nyeregb�l nehezebb kiesni, mint az angol nyeregb�l, �s a legt�bb western l�n�l �gyelnek a nagyon nyugodt temperamentumra. Tal�n ennek is k�sz�nhet� a western st�lus� lovagl�s rohamos terjed�se a hobbi �s t�ralovasok k�reiben is. Felszerel�s: A western felszerel�s mer�ben elt�r az eur�pai "megszokott" lovas felszerel�st�l, mind l�, mind lovas szempontj�b�l. A western nyereg a lovagl�s m�dja miatt �gy alakult, hogy a lovasnak �s a l�nak is min�l k�nyelmesebb legyen az ak�r eg�sz napos lovagl�s alatt is. A nyereg: L�that�an massz�v, stabil, a legnagyobb felfekv�st biztos�tja a l� h�t�n. A vastag nedvsz�v� nyeregal�t�t m�g jobban hangs�lyozza a l� h�t�nak k�m�l�s�t. Az �l�fel�let kialak�t�sa, a m�lyen �l�st seg�ti. A kengyelsz�j helyett fender (sz�les, er�s b�r) v�di a lovas l�b�t a l� izzads�g�t�l �s nem d�rzs�l. A sz�les kengyel nem v�g, nem hideg �s mechanikai v�delmet is ny�jt. A nyereg c�lszer� kialak�t�s�val t�r�z� felszerel�s�t el�l-h�tul k�nyelmesen elhelyezheti. Mint�zata �zl�st�l, hagyom�nyt�l f�gg�en lehet nagyon d�szes vagy sima b�r. A lassz�szarv haszn�latt�l f�gg� magass�g� ill. vastags�g�. A kant�r: T�bbf�le is lehet, a legt�bbet haszn�lt a fesz�t�zabl�s csak homlok- �s toroksz�jas vagy f�lecses kant�r. A western kant�r m�sik szembet�n� k�l�nbs�ge a k�l�n�ll� k�zel 2m-es sz�r. A fesz�t�zabla az egykezes sz�rhaszn�lat alakult ki. A megszokott csik�zabl�val ugyan�gy haszn�lhat�. A lovas �lt�z�ke: Versenyhez el��r�s, de t�r�z�s k�zben is aj�nlott, western csizma, k�nyelmes (nem sz�k), farmernadr�g, hossz� ujj� ing �s western kalap. T�r�z�shoz elfogadott a kalap helyett a kobak haszn�lata. Haszn�lhat� a k�l�nb�z� b�r l�bsz�rv�d�k �s a lovagl� keszty�. Hidegben, es�ben a hossz� b�r vagy waxos kab�t, mely v�di a lovast, a nyerget �s a lovat is.